Magyar English Français
Itt kérhet időpontot vagy tájékoztatást ügyeiről:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Az Ön üzenete:
A képen látható szám:
  

Hírek

Megjelent dr Nagy Gábor László ügyvéd új cikke a Mindennapi pszichológiában
2017.10.18.
Dr Nagy Gábor László ügyvéd 2010 óta foglalkozik devizahiteles ügyekkel, többnyire pénzintézeti oldalon. Az elmúlt években emiatt jelentős tapasztalatokra tett szert a témában. A Mindennapi pszichológia 2017. októberében megjelent számában azonban nem a perek jogi oldalát, hanem a devizahiteles felperesi lélektani zsákutcákat vizsgálta meg. A cikk olvasható a honlap Publikációk rovatában is.
Elfogadták az új ügyvédi törvényt
2017.06.20.
Mindössze két ellenszavazat mellett a Parlament 2017. június 14-én elfogadta hivatásrendünk új szabályait – adta hírül dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke körlevelében. A most elfogadott jogszabály az 1998-as normaszöveget váltja fel, és szellemében a modern kori kihívásoknak megfelelő ügyvédi tevékenységhez igazodik.
Hatalmas siker volt a HATA konferenciája, ahol dr. Nagy Gábor László is előadott
2016.09.30.
Zsúfolásig megtelt az Eötvös 10 a Magyar Tranazakcióanalitikus Egyesület 25 éves fennállását ünneplő, jubileumi konferencián, ahol az előadók a kulturális párbeszéd jegyében dolgozták fel különféle nézőpontokból a győztes és vesztes sorskönyvek szakmai alapjait.

A rendezvényen dr. Nagy Gábor László ügyvéd is előadott, aki az autonómia mint megvilágosodott állapot címmel tartott prezentációjában a sorskönyv - mentes, jelenléti itt - és - most-ban kibontakozó életről beszélt.

A konferencián az előadásokon kívül, különféle témákban workshopokban is dolgoztak a résztvevők.

Dr. Nagy Gábor László előadásának leiratát megtalálják a honlap Bemutatkozás rovatában.
Dr. Nagy Gábor László következő nyilvános szereplése szeptemberben
2016.06.24.
2016. szeptember 30-án tartja soron következő konferenciáját a Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület - Emberek és kultúrák találkozása címmel, amelyen dr. Nagy Gábor László is előadást tart. Előadásának témája az autonómia mint megvilágosodott állapot.

Jelentkezés és regisztráció:

www.hata.hu
http://hata.hu/hata-konferencia/
A rendezvény Facebook oldala: https://www.facebook.com/tranzakcioanalizis.hata/
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők és az ügyvéd úr.

A HR Portál cikke a Kaptár rendezvényről
2016.01.04.
A HR Portál internetes magazin cikket közölt arról a Kaptár közösségi központban megtartott rendezvényről, amelyen dr. Nagy Gábor László ügyvéd is előadott.

A cikk elérhető a következő linken:

link
Dr. Nagy Gábor László október 21-én a Kaptár Közösségi Központban adott elő
2015.10.26.
Férfias és nőies játékok címmel tartott workshopot október 21-én a Kaptárban Tóth Tímea Lilly integratív pszichológus, coach, Guseo Rita coach és dr. Nagy Gábor László ügyvéd. Amint az az előadók felsorolásából is látszik, a címhez és a tranzakcióanalízis (TA) alap szellemiségéhez hűen, női és férfi előadók beszéltek sokszínű szakmai háttérrel. A TA ugyanis egy olyan közös nyelv, amelynek segítségével laikus és szakmabeli közönség egyaránt könnyen befogadhatja az emberi játszmákkal kapcsolatos témákat és könnyedén reflektálhat rájuk saját életében és környezetében.

A Kaptár nagytermét megtöltő hallgatóság - nők és férfiak, fiatalok és idősek vegyesen - áttekintést kaphattak a játszmákkal kapcsolatos alapfogalmakról és megtudhatták, hogy a "játszmázás" olyan általános emberi tulajdonság, amely az időtöltést és a kapcsolatok működtetésének rejtett, nem túl kellemes funkcióit szolgálja. Több esetben a nézők közül felhangzó sóhajok és hangos felnevetések jelezték, hogy a közönség aktívan figyelemmel kísérte a felváltva sziporkázó előadók mondanivalóját, és az előadások között elhelyezett gyakorlatok során sokan ráismertek kedvenc játszmáikra.

Az interaktív workshop rávilágított arra, hogy akár áldozatként, akár üldözőként, akár megmentőként találjuk magunkat kedvenc "drámáinkban", mindig jön egy átkapcsolás, ami törvényszerűen elvezet az érzelmi kisülésekhez. Ezért nem érdemes ragaszkodni egyetlen ilyen szerephez sem, hanem eljöhet az ideje mindenki életében annak, hogy felismerje magában saját hatóerejét és az itt és most-ban élve, autonóm megoldásokat válasszon.

A kiscsoportos munka alátámasztotta azt a tényt, hogy a játszmák sora végtelen és a TA-val foglalkozó szakemberek számára is néhol elképedést okozott, hogy milyen friss szemmel tudtak új és új játszma - helyzeteket megvilágítani a hallgatók.

A workshop végén közösen jutottak el az előadók a hallgatókkal ahhoz a következtetéshez, hogy a játszmák energiája nemi identitástól független, és a mindenki által gyakorolt játszmák helyett a rejtett folyamatok tudatosításával lehetséges a kilépés, amely elvezethet a boldog élethez.
Dr. Nagy Gábor László ismét a Rádió Q műsorában
2014.09.26.
2014. október 10-én 22.00 órától dr. Nagy Gábor Lászlóval és Domján Andreával beszélget Kiss József Zsolt a Rádió Q-n a Szintézis című műsorban az élet dolgairól. Az adást egy héttel később, 2014. október 17-én, ugyancsak 22.00 órától megismétlik.
Aki lemaradt a műsorról, meghallgathatja az adást a következő linken: www.radioq.hu/download/STZ1010X.mp3
Zelina György író, újságíró - Andalúz Kiadó - portréinterjút készített Dr. Nagy Gábor Lászlóval
2014.09.12.
Az Andalúz Kiadó az elmúlt években - Mesterségem címere sorozatcímen - több száz interjút készített különféle szakmák művelőivel. A kötetekben nemcsak a szakmai fortélyok kerültek elő, hanem az interjúalanyok személyes portréját is megrajzolták a készítők. Az ügyvédekről szóló kötet számára Zelina György író, újságíró kérte fel dr. Nagy Gábor László ügyvédet egy életút beszélgetésre, amelyet a honlap Bemutatkozás rovatában olvashatnak el.
Dr. Nagy Gábor László a Rádió Q műsorában Fenyő Ivánnal
2014.06.12.
2014. június 13-án 22.00 órától dr. Nagy Gábor Lászlóval és Fenyő Iván színművésszel beszélget Kiss József Zsolt a Rádió Q-n a Szintézis című műsorban az élet dolgairól. Az adást egy héttel később, 2014. június 20-án, ugyancsak 22.00 órától megismétlik.

A sugárzás követően a beszélgetés meghallgatható a következő címen: www.radioq.hu/download/STZ0613X.mp3
dr. Domján László interjút készített dr. Nagy Gábor László ügyvéddel
2014.06.08.
Dr. Domján László nemrégiben videóinterjút készített Dr. Nagy Gábor László ügyvéddel, amely megtekinthető a következő internet címen: https://www.youtube.com/watch?v=UjrchS6leTg
Partneri együttműködés dr. Vidra Gábor ügyvéddel
2014.04.08.
Örömmel tudatjuk, hogy irodánk szolgáltatásai a dr. Vidra Gábor ügyvéddel létrejött stratégiai együttműködésnek köszönhetően jelentősen kibővülnek. Együttműködésünknek köszönhetően meglévő ügyfeleink számára újabb jogterületeken (energetika, egészségügyi diagnosztika stb.), még komolyabb tapasztalattal és megnövekedett rugalmassággal tudunk szolgáltatásokat nyújtani változatlan feltételek mellett.
Két tanulmánya is megjelent Dr. Nagy Gábor László ügyvédnek a Felelősség és siker című könyvben
2013.11.22.
A magyar tranzakcióanalitikus szakemberek tanácsadással és szervezetfejlesztéssel foglalkozó, legújabb tanulmányait tartalmazza a Háttér Kiadó gondozásában megjelent Felelősség és siker, a tranzakcióanalízis, mint döntésmenedzselés című könyv. Dr. Nagy Gábor László ügyvéd két tanulmánya is helyet kapott a kötetben. Az egyik a pénzügyi sorskönyvekkel, hiedelmekkel, a másik a devizahitelezéssel összefüggő játszmákkal foglalkozik. A kötet lektora a nemrég elhunyt Buda Béla volt, szerkesztője pedig Járó Katalin.
Ügyvédi titok: nemzeti érdek
2013.07.19.
"A személy meghallgatható ügyvédi vagy üzleti titokról akkor is, ha nem kapott felmentést a titoktartás alól. Ha törvény másként nem rendelkezik, és alapos okból feltételezhető, hogy valamely lényeges bizonyítási eszköz ott lelhető fel, az ügyész bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat, feltéve, hogy az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható."

Az idézet Nagy István képviselő egyéni indítványából való, melyet Budai Gyula államtitkár (szünetelő ügyvéd) rádiónyilatkozata szerint a "kormány is megtárgyalt és az ügyvédi kamarával is egyeztettek". Nagy István urat nem ismerjük és az ügyvédi titkot letipró jogszabály-alkotási kezdeményezéshez soha nem csatlakoztunk. Egyes hatóságok, egyes politikusok szeretnek arra hivatkozni, hogy ügyvédek milyen sok esetben működnek közre jogellenes ügyleteknél, egyes bírák szerint az ügyvédet a titoktartás kapcsán nem illeti meg mentesség tanúként sem, ha szerintük közreműködése jogellenes volt. Arról azonban egyikük sem beszél, hogy vajon hány olyan eset van, amikor az ügyvéd lebeszéli a jogkeresőt a jogellenes, vagy "határeset" jellegű megoldásról és ezzel védi az ügyfél és mások érdekét, a jogrendszert, mert ez a tömeges ügyvédi tevékenység. Ha az ügyfélnek nem lesz kivel megbeszélni kételyeit - mert akkor is fel kell jelentenünk, ha nem vállaltuk a megbízást, lásd pénzmosási törvény legutóbbi szigorítása - ha nem hagyatkozhatunk tényállás tekintetében az ügyfelek aggálytalan előadásaira, akkor nagy bajban lesz az állampolgár, nagy bajban lesz a gazdaság és még nagyobb bajban lesz az állam. Aki ilyen törvényt előterjeszt, megszavaz és aki ezzel egyetért, az holnap az orvosi és gyónási titkot látja veszélyesnek a társadalomra és extrém esetben pedig mindazt ami a fejünkben lehet. Vegyük észre milyen irányba sodródunk. (Forrás: BÜK)


De facto ügyvédkényszer lesz az építőipari lánctartozásos perekben
2013.04.25.
A törvény létrehozza a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet („TSzSz”). A TSzSz a fő- és alvállalkozók általi teljesítést egy vizsgálatot követően igazolja, ha azt a megrendelő nem vagy nem megfelelően tette meg. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett fog működni és tagjai igazságügyi szakértők. Ha a szakvélemény szerint nem indokolt, akkor a szerződést biztosító mellékkötelezettségek nem teljesíthetőek. A TSzSz a teljesítéssel érintett ingatlanokba – végső soron akár rendőri segítséggel is – beléphet.


A TSzSz szakvéleményének csatolásával, kizárólag elektronikusan lefolytatható per indítható. A határidők rövidítettek, kevésbé szigorú feltételek mellett van lehetőség ideiglenes vagy – az elsőfokú ítéletet követően – biztosítási intézkedésre.


Módosul a Ptk.-ban a pénztartozás teljesítése és a késedelmi kamat szabálya. Ez már nemcsak az építőipari szektort érinti, hanem minden polgári jogviszonyt. Egy új diszpozitív szabály szerint a pénztartozás teljesítésének határideje 30 nap, míg a 60 napon túli határidő tisztességtelensége (így érvénytelensége) mellett megdönthető vélelem van.
A késedelmi kamat számítás bázisnapja – a megelőző naptári félév utolsó napja helyett – a késedelemmel érintett naptári félév első napja lesz, míg gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatláb megállapításához a jegybanki alapkamathoz – az eddigi hét százalék helyett – nyolc százalékot kell hozzáadni. Végezetül a Ptk. az ún. szerződő hatóság új fogalmával bővül (tulajdonképpen a közbeszerzési ajánlatkérők köre), amelyekre eltérő szabályokat állapít meg. (BÜK)


Elfogadta a Parlament az új Polgári törvénykönyvet
2013.02.14.
A kft.-k törzstőkéje az eddigi 500 ezer forint helyett 3 millió lesz, leszármazott hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli majd, örökbefogadó csak az lehet, aki a gyereknél legalább 16 évvel idősebb, aki pedig személyiségi jogot sért, sérelemdíjat fizethet. Az új Ptk. jövő márciusban lép hatályba.
Elfogadta hétfőn a parlament az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), ami 2014. március 15-től  lép hatályba. A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos törvényhez képest.
A kormány tavaly júliusban változtatás nélkül terjesztette az Országgyűlés elé a Vékás Lajos akadémikus vezette polgári jogi kodifikációs főbizottság által kidolgozott Ptk.-tervezetet, amely azonban kormánypárti képviselők módosító javaslataival a parlamenti vitában több ponton is megváltozott. A legtöbb vitát a családjog, elsősorban az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. A parlament végül - az alkotmányügyi bizottság javaslatára - azt a döntést hozta, hogy változtat a Vékas-javaslaton, és kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé.
Ugyanakkor az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától. Hasonlóképpen a kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha közös gyermekük érdekében ez indokolt. Kikerült viszont az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott. Ha a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, volt élettársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást. A kereszténydemokraták javaslatára kivették a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozását, amiről jelenleg is külön törvény szól, a kodifikációs bizottság viszont beemelte volna a Ptk.-ba.
Örökbefogadó továbbra is csak az lehet, aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb, de rokoni vagy házastársi örökbefogadásnál a korkülönbségtől el kell tekinteni. Újdonság viszont az örökbefogadási korhatár felemelése, így a jövőben csak az fogadhat örökbe, aki elmúlt 25 éves (a jelenlegi szabályok a nagykorúságot szabták feltételül). Fontos változások lépnek életbe az öröklési jogban. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.
A mostani Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. Az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy gyermekük halálával a szülők támogatójukat, akár eltartójukat is elveszítik. De ebben az esetben is változatlanul az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait. Lázár János javaslatára a parlament bővítette azokat az okokat, amelyek miatt valaki kitagadható az örökségből. Ezek közé tartozik majd az is, ha az örökös nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá, illetve ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és büntetését még nem töltötte le. Szintén Lázár kezdeményezésre a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész ezentúl nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus indoklásában arra hivatkozott: így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.
A személyiségi jogok megsértésének szankciója - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével - a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására, tekintettel állapítja meg. A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet.
A jogi személyeket érintő újdonság, hogy az ügyészség helyett a bíróság gyakorol majd felügyeletet az egyesületek és az alapítványok felett. A kft.-k törzstőkéjének minimális összegét ötszázezerről hárommillióra forintra emeli a törvénykönyv. Az indoklás szerint ezzel a hitelezői érdeket védik, a változás pedig a jelenlegi szabályozással szemben segíthet megakadályozni a nem kellően megalapozott társaságok létesítését. Forrás: origo.hu
A HATA Etikai Bizottságába választották dr. Nagy Gábor Lászlót
2012.11.17.
A Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület (HATA - Hungarian Association of Transactional Analysis) 2012 november 16-i Közgyűlése a szervezet Etikai Bizottságának tagjává választotta dr. Nagy Gábor Lászlót. A megbízás négy évre szól.
Egykulcsos lesz a vagyonszerzési illeték
2012.10.31.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által a közelmúltban kiadott információ szerint a visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2%, felette 4%) rendszert a kormány javasolja egy kulcsossá alakítani. Az illeték általános mértéke 4% lenne. Ez a változtatás lehetővé tenné, hogy a vagyonszerzők az egyes vagyonszerzéseikhez kapcsolódó esetleges illetékfizetési kötelezettségüket könnyen kikalkulálhassák. Kedvezőbb lesz a cserepótló vétel illetéke, de sok változás fogja érinteni a legtöbb adónemet.
Minden jel szerint januártól indul a peres eljárások elektronizálása
2012.09.06.
A BÜK tájékoztatója.
Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény nem érintette az elektronikus bírósági ügykezelési rendszer megalkotásának kötelezettségét és az ún. első lépcső alkalmazásának időtartama változatlanul 2013. január 1. és 2013. október 1. napján indul, ám az elektronikus eljárás második lépcsőjének bevezetése (ekkor kötelező lesz az elektronikus eljárás a vállalkozások és jogi képviselővel eljáró felek részére) 2013. április 1-éről 2014. február 1-ére tolódott ki.

A kötelező jogi képviseletek esetében már az első lépcsőben csak elektronikus úton lehet eljárni. A keresetlevelet és minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani. A bíróság valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesít, és az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság az alperes részére papír alapú okiratként kézbesíti.

Az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alól kivételt jelent, ha a bizonyítási eljárásban szükséges az okirat papír alapú bemutatása vagy megtekintése. A papír alapú benyújtás megtörténhet akkor is, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézségekkel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú benyújtást a bíróság a fél indítványára vagy hivatalból is elrendelheti.

Amennyiben valamely fél - a kötelező jogi képviselet ellenére - nem rendelkezik jogi képviselővel, úgy a bíróság a jogi képviselő képviseleti jogosultságának igazolásáig a félnek papír alapon kézbesíti a hivatalos iratokat.

Törvényszék előtti elsőfokú eljárásban a fél, illetve a jogi képviselő az elektronikus kézbesítést akkor is vállalhatja, ha nem kötelező a jogi képviselet. Ha csak az egyik fél vállalta az elektronikus kézbesítést, úgy a másik fél által papír alapon benyújtott hivatalos iratokat a bíróság papír alapon kézbesíti az elektronikus kézbesítést vállaló fél felé. Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta az elektronikus kézbesítést, indokolt kérelmében az eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést.

Ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, kivéve, ha a jogi képviselő vállalta az elektronikus kézbesítést, és a jogi képviselő személye nem változott.

Az általános meghatalmazott bejelentheti a bíróságnál, hogy a képviselt személy tekintetében vállalja a hivatalos iratok elektronikus kézbesítését. Ebben az esetben a bíróság a meghatalmazott részére elektronikusan kézbesíti a hivatalos iratokat.

Ha a fél, illetve a jogi képviselő nem vállalja az elektronikus kézbesítést a kötelező jogi képviselet esetét ide nem értve, de az elektronikus kézbesítést a másik fél, illetve a jogi képviselője vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél, illetve jogi képviselője számára.

A második lépcső annyiban jelent változást, hogy 2014. február 1. napjától kötelezővé teszi a jogi képviselővel eljáró fél és a vállalkozás számára az elektronikus kommunikációt.


A Kúria a devizahiteles érvénytelenségi perek nagy részére kiható döntést hozott
2012.08.06.
A Kúria elvi határozata szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelelt a hatályos jogszabályoknak.
A döntés száma: Gfv. IX. 30.275/2011.
Az ügyvédi igazolvány teljes körűen alkalmas a személyazonosság igazolására
2012.08.06.
A Budapesti Ügyvédi Kamara tájékoztatása szerint a NAV egyik épületébe történő ügyvédi belépést a biztonsági szolgálat arra hivatkozással tagadta meg, hogy az ügyvédi igazolvány nem alkalmas a személyi azonosság teljes körű igazolására és arra, hogy az adóhatóság egyéb nyilvántartásából a meghatalmazott adatai utólag visszakereshetők legyenek. Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke levele alapján dr. Vida Ildikó, a NAV elnöke megerősítette, hogy az ügyvédi igazolvány teljes körűen alkalmas a személyazonosság igazolására és a vonatkozó rendelettel a NAV belső szabályozása is összhangban áll. Az elnökasszony a szükséges intézkedéseket megtette.
Az ügyvédi alárás minta további erősödése
2012.07.03.
A 2012. évi LXXXV. törvény vívmánya, hogy már az ügyvédi aláírás-minta is bizonyítja, hogy a cégjegyzésre jogosult miként és milyen formában jegyzi a céget ha azt a cégeljárásban eljáró ügyvéd készített és azt a cégbírósághoz cégiratként benyújtották.

Fontos, hogy a címpéldány közokirat és annak kiállítására a közjegyző cégeljáráson kívül is jogosult, míg az aláírás-minta teljes bizonyító erejű magánokirat és az ügyvéd csak a cégeljáráshoz kapcsolódóan készítheti el.

A címpéldány/aláírás-minta benyújtása továbbra sem kötelező, azonban erősen ajánlott lesz. A cégjegyzék új rovatként tartalmazni fogja a képviselők esetében azt a tényt, hogy címpéldányt/aláírás-mintát benyújtott-e a cég és ez egy külön linkre kattintva közvetlenül is megismerhető lesz (pdf formátum, elektronikus aláírással ellátva). Ennek azért lesz jelentősége, mert a közigazgatási szervek az előttük kérelemre induló eljárásokban a cégkivonatot és aláírási címpéldányt/aláírás mintát ingyenesen szerzik be a cégbíróságtól, ezen iratok csatolását nem kérhetik. De ez csak akkor van, ha a cégjegyzék a benyújtás tényét tartalmazza és az aláírási címpéldányt/aláírás mintát a cég benyújtotta.

A korábbi cégeljárásokból a cégbíróság nem szedi össze automatikusan a korábban benyújtott címpéldányokat/aláírás mintákat, azokat külön változásbejegyzésnek minősülő eljárásokban kell benyújtani, hogy a fenti lehetőség megnyíljon. Ebben az esetben a korábbi eljárásban benyújtott aláírás-minta is csatolható.


MERENTI kitüntetésben részesült dr. Nagy Gábor László ügyvéd
2012.05.29.
A Jezsuita Diákszövetség legmagasabb kitüntetését, a MERENTI-t adományozta dr. Nagy Gábor Lászlónak a JIDE Választmánya, a szervezet érdekében végzett, hét esztendős elnöki tevékenységért. A díjat a Pius Pünkösd Nagytalálkozóján, Forrai Tamás Provinciális és dr. Kőhegyi Imre, a pécsi szekció elnöke adták át az idén száz éves alapítású, pécsi Pius-templomban. Az indoklás a JIDE új alapokra helyezését és a szervezetnek a nemzetközi kapcsolatrendszerbe való visszaintegrálását emelte ki.
Egynapos konferencia 2012. június 8-án a jogászi hivatásrendek etikájáról a Fővárosi Törvényszéken
2012.05.24.

Valamennyien ismerjük a tárgyalóterem rendjének írott szabályait. Alkalmanként szívesen emlegetjük, hogy az íratlan szabályokkal is maradéktalanul tisztában vagyunk. Mégis: nap mint nap szembesülünk azzal, hogy a tárgyalóterem szereplőit méltatlan támadások érik. Célponttá válik az ügyfél, képviselője, akár a bíró személye is. Etikai kódexbe foglalt elv, hogy a bíró jogalkalmazó tevékenységét nem befolyásolja a közvélemény vagy a média kritikája, illetőleg a közvélemény előítélete. A bíró feladata továbbá arra ügyelni, hogy az eljárás résztvevői megadják egymásnak és a bíróságnak a kölcsönös tiszteletet. Eleget tud-e tenni a bíró az előbbi követelménynek, ha a tárgyalótermi helyzetek és a tárgyalásról szóló tájékoztatások az etikus hivatásgyakorlás alapjait kezdik ki? Hol húzhatók meg annak a magatartásnak a határai, amelyben a pernyerés célja mellé belép a per tömegmédiumokban való megjelenítésének célja? Mennyiben elfogadható, hogy a per megnyerését felülmúló céllá váljon a lehető legnagyobb médiajelenlét, illetőleg kinek az érdekében áll, hogy „az ügy” és „az ügyvéd” személye a társadalom előtt ismertté váljon?

Az egynapos konferencián részt vevők az elmélet és a gyakorlat jeles képviselői (egyetemi oktatók, ügyvédek és bírák) gondolatébresztő véleményét ismerhetik meg a jelenlegi magyar helyzetről, ennek sajátosságairól és a várható fejleményekről. Az érdeklődők a szervezők munkájának elősegítése érdekében az alábbi címen jelezhetik részvételi szándékukat: sajto@fovarosit.birosag.hu. További információ a Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályától kérhető, a 354-6526-os vagy a 354-6686-es telefonszámon.


A BÜK nyilatkozata a tiszaeszlári-per felemlegetése kapcsán, melyet dr. Nagy Gábor László is aláírt
2012.04.23.
A Budapesti Ügyvédi Kamara legrangosabb, legmagasabb kitüntetése Eötvös Károly nevét viseli. Az ő nevéhez fűződik az egykori magyar birodalom jogállami fejlődésének egyik leghíresebb és legnagyobb hatású eseménye, a tiszaeszlári vérvádperben született felmentő ítélet.
A Kamara elnökének és elnökhelyetteseinek kezdeményezésére az Eötvös díjjal kitüntetett kollégák egy nyilatkozat támogatását határozták el, amelynek szövege alább olvasható:

Elég! Érjen véget az ezeréves per!

Mi, a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös Károly díjjal kitüntetett tagjai egyre nagyobb aggodalommal figyeljük, ahogyan a szélsőséges, uszító rasszizmus az utcáról bekerült a bírósági tárgyalótermekbe, sőt az országgyűlési felszólalásokba is.

A közelmúltban az ország házában hangozhatott el azonnali elutasítás nélkül olyan felszólalás egy parlamenti képviselő szájából, amely nemcsak a középkori vérvádon alapuló antiszemita koncepciós perek hangulatát hozta vissza, hanem egyidejűleg a magyar igazságszolgáltatás, és egyben a magyar ügyvédség egyik legdicsőségesebb pillanatát, a tiszaeszlári felmentő ítéletet kívánta besározni, amely perben a felmentést kiharcoló Eötvös Károly, az ügyvédi kar egykori tagja, egyszerre mutatott máig ható példát a tisztességes és eredményes ügyvédi működésre.

Eötvös Károly híres, hét órás védőbeszédében egyszerre bizonyította be a vád alaptalanságát, és kelt ki határozottan „a zsidók elleni gyűlölködés s a vérvád eleven babonájának” közhangulata és az azt előidézők ellen. A Budapesti Ügyvédi Kamara ezért nevezte el legmagasabb díját Eötvös Károlyról, mert olyan ügyvédi életműveket kíván díjazni, amelyekben kiemelkedő szaktudás és szakmai tisztesség egyesül.

Éppen ezért Eötvös Károly szellemében határozottan visszautasítjuk, hogy ezek az ember- és emberiségellenes indulatok és gondolatok visszalopakodjanak az ország házába és az igazságszolgáltatás termeibe.

Nem hallgathatunk, mert alapvető emberi megfontolásaink késztetnek szólásra: az emberi méltóság tisztelete, az emberbarátságból fakadó fájdalom minden esetben, amikor igaztalanul, méltatlanul bántanak és megbántanak bárkit is, akár szóval, akár cselekedettel.

Nem hallgathatunk, mint ügyvédek, a jog elkötelezettjei és szolgái. A jog világában egyenlően részesedünk a kötelezettségekben és a jogokban, valamint az igazságszolgáltatás pártatlanságában. Ezen értékeinket alattomosan és gyökereiben rágja szét minden, ami kárhoztató különbséget tesz ember és ember között származása, vallása, világnézete és politikai felfogása között.

Nem hallgathatunk, mint magyar állampolgárok, akik hazánk kiegyensúlyozott fejlődését szem előtt tartva gyakoroljuk magunk is hivatásunkat, azon igyekezve, hogy országunk ne váljék kisszerű érdekek, primitív indulatok, a következményekkel nem számoló felelőtlen uszítások martalékává.

Nem hallgathatunk, mint európai polgárok, akiknek közössége tanult történelméből, s tudja, a gyűlölet lappangó zsarátnoka perzselő tűzviharként miként képes a szenvedés és a lángok martalékává tenni egész kontinensünket.

Eötvös Károly a tiszaeszlári perről írt könyvének „A nagy per, amely ezer éve tart, s még sincs vége” címet adta. Lelkiismeretünktől és embertársainkért érzett felelősségünktől ösztökélve fel kívánunk mindazok ellen lépni, akik ennek „a nagy pernek” történelmi lezárását meg akarják akadályozni, és fenn kívánják a rasszizmus és idegengyűlölet légkörét tartani. Egyben kérjük embertársainkat, honfitársainkat, a törvényhozás felelőseit, az igazságszolgáltatásban dolgozó bírákat, ügyészeket, ügyvéd kollégáinkat csatlakozzanak felhívásunkhoz: ne engedjünk a gyűlölet agresszív alattomos kórjának. Mutassunk rá azon nyomban és a leghatározottabban arra, milyen veszélyt hordoz ez az egyénre és társadalomra, a jogszerűségre és igazságosságra.
Gyászol az ügyvédi kar
2012.04.20.
Tisztelt Kollégák/Kolléganők!

Megrendülten tudatjuk a szomorú hírt, hogy súlyos betegségben 2012. április 18-án elhunyt dr. Kiss Daisy ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára.

Halála pótolhatatlan veszteség az ügyvédi karnak és az egész magyar jogásztársadalomnak.

Dr. Kiss Daisyt a Magyar Ügyvédi Kamara saját halottjának tekinti, temetéséről intézkedünk és erről a Kar tagjait tájékoztatjuk.

Dr. Bánáti János

elnök


MÜK teljes ülés határozatai
2012.04.10.
Székhelyszolgáltatás: 2012. március 1-jétől ügyvéd új szerződést nem köthet (jogszabályi előírás átvezetése). Az 2006. évi V. törvény 129. § (5) bekezdése értelmében a Módtv. hatálybalépése előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában az Üt. korábban hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni - azaz a régi szolgáltatások folytathatók.

JÜB-ellenőrzés: kötelező, de az ellenőrzés elvégzése nem igényli feltétlenül, hogy minden egyes alkalommal (fizetős) adatlekérésre kerüljön sor. Ha ugyanis a személyes adatok ellenőrzéséhez és az okmányazonosításhoz a lekérdezés egyszer már megtörtént, akkor a személyesen ismert vagy visszatérő ügyfélnél elegendő az azonosítást igazoló okmánymásolatoknak a korábbi lekérdezés-igazolásaival történő együttes kezelése. A Kamara az átmeneti időszakban is megfelelőnek tekinti az ilyen gyakorlatot saját ellenőrzéseikor.

Jelöltfoglalkoztatás: szigorodni fognak az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételei. A foglalkoztató ügyvéd (ügyvédi iroda egy főre eső) tárgyévet megelőző igazolt éves bevétele ÁFA nélkül legalább 5 millió Ft kell legyen. Ha alkalmazott ügyvédet is alkalmaz, akkor az egy főre jutó igazolt éves bevételnek ÁFA nélkül alkalmazott ügyvédenként további 5 millió Ft-nak kell lennie. Ha több ügyvédjelöltet foglalkoztatnak ügyvédjelöltenként további, ÁFA nélkül legalább 2.500.000 Ft-os éves bevétellel kell rendelkezni. A módosítás további részletszabályokat is tartalmaz.

Letéti szabályzat: korszerűsítését az elmúlt évtizedekben történt banki gyakorlatok, technikák változása és a letétek biztonságával kapcsolatosan növekedő ügyféligény is indokolta. A letétnyilvántartások egységes országos elektronikus felületen történő közös vezetését várhatóan még az idén bevezetjük. A módosított szabályok semmiben nem korlátozzák az ügyvédi titkot és nem érintik az ügyfél-ügyvéd díj- és kamatmegállapodásokat.

Dr. Nagy Gábor László ügyvéd az M1 Ma reggel vendége
2012.03.26.
2012. március 27-én, kedden reggel 8.30-tól dr. Nagy Gábor László ügyvéd az M1 Ma reggel című műsorának a vendége. Témák: sorskönyv, sorsalakítás, emberi játszmák, tranzakcióanalízis.

Az interjú megtekinthető a következő linken:

link
Ügyvédnapi változások a PKKB-n
2012.03.20.
2012. április 2-án 8 órától kezdődően megkezdi működését a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az ügyvédnap on-line foglalórendszer. Ezzel egyidejűleg változik a kezelőirodák ügyfélfogadási rendje is. Szerdai napokon 8:30-tól 12:30-ig kizárólag az on-line rendszeren keresztül regisztrált és bejelentkezett ügyvédek részére tartanak ügyfélfogadást a kezelőirodák. Kivételt képez a bíróság Tájékoztató Irodája, Panaszirodája, Központi Irattára, valamint a B. IV. - B. VI. csoport közös kezelőirodája, ahol az ügyfélfogadási rend változatlan.

Az időpontfoglalásra 2012. április 2-ától az interneten keresztül a www.fovarositorvenyszek.hu honlapon az ÜGYVÉDNAP menüpont alatt lesz lehetőség.


Megjelent dr. Nagy Gábor László ügyvéd új cikke a Mindennapi Pszichológiában
2012.02.28.
A MIPSZI 2012. február és március összevont hónapokra megjelent számában dr. Nagy Gábor László ügyvéd a válságnak a válásokra gyakorolt esetleges hatásait elemezte.

A cikk olvasható a honlap Bemutatkozás rovatában.
Változások a cégbírósági eljárásokban
2012.02.21.
- A módosítás után a cégjegyzékben rögzítésre kerülő új adatokat és okiratokat a cég adataiban bekövetkezett első változáskor, de legkésőbb 2013. február 1-ig kell bejelenteni, illetve benyújtani.

- Változik az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési eljárás illetéke, zrt. és kft. 50.000 Ft, jogi személyiség nélküli társaság 25.000 Ft, egyéni cég 15.000 Ft.

- Megszűnik az illeték és a közzétételi díj teljesítés ügyvéd általi igazolásának lehetősége (Ctv. 37. § (5) bekezdés), a befizetés államkincstári igazolását a kérelemhez csatolni kell.

- A tagok adóazonosító jelét - külföldi esetében a külföldit is - be kell a cégbíróságnak jelenteni (2012. január 1-től hatályos!).

- Be kell jelenteni a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek születési idejét is.

- Egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzés esetén is minden mellékletet be kell csatolni.

- A társasági szerződésben a főtevékenységet és valamennyi tevékenységet meg kell határozni, tehát a jövőben nem lesz elegendő a főtevékenység feltüntetése. Mindezt a TEÁOR-ra tekintet nélkül lehet megtenni, viszont a TEÁOR-t a jövőben a cégjegyzékben fel kell tüntetni, tehát a cégbejegyzési kérelemben a TEÁOR kódokkal kell kérni a bejegyzést. A tevékenységi kör módosítása viszont nem igényli a társasági szerződés módosítását; a NAV-hoz történt bejelentés után a módosításokat a NAV elektronikusan közli a cégbírósággal, amely hivatalból, automatikusan rögzíti azokat a cégjegyzékben, hasonlóan a bankszámlához.

- A székhely, telephely, fióktelep használatának igazolását be kell adni a kérelem mellékleteként, ez történhet az ügyvédnél meglévő korábbi okirattal is. Az igazolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a székhely, telephely, fióktelep használat jogosultságát megfelelően alátámassza (pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés, használatra feljogosító nyilatkozat).

- Külföldi cég tagsága esetén három hónapnál nem régebbi cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, illetve azt az okiratot, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható, mindenképpen be kell csatolni.

- Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni és bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési meghatalmazást.

- A bejelentési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén, ideértve a törvénymódosítások nyomán keletkezett bejelentéseket (pl. adóazonosító jel, székhelyigazolás) is, a cégbíróság minden esetben ki kell, hogy szabja az 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot, tekintettel arra, hogy a jogszabályszöveg nem ad a bírságolás tekintetében mérlegelési lehetőséget a cégbíróknak. Ugyanez vonatkozik a jogi képviselővel szemben kiszabásra kerülő pénzbírságra is, abban az esetben, ha egyszerűsített eljárás esetén az okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

- Amennyiben a jogszabály a céget vagyonmérleg benyújtására kötelezi, nem a cégbírósághoz, hanem az Igazságügyi Minisztériumhoz kell a beszámolót benyújtani; ez vonatkozik arra a vagyonmérlegre is, amit az új tagváltozás bejegyzése iránti eljárás során a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében rendel el.


A jövőben kötelező a JÜB ellenőrzés a cégeljárásokban
2012.01.31.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) alapján a Gt. 11. §-a 2012. március 1-jei hatállyal az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzést elvégzi.”

Ezen felül a Ctv. 9. § (3) bekezdése a következőképpen egészül ki:

„(3) … Az ügyvéd az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni.”

A Módtv. törvény indokolása a fenti új rendelkezésekkel kapcsolatban annyit mond, hogy "az ügyvédeknek a jövőben a társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük az ügyvédekről szóló törvény 27/B. §-a szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaságalapítás ezen legkorábbi szakaszában ellenőrizhető legyen az alapítók személyazonossága, elősegítve ezzel a későbbi visszaélések megelőzését". A Ctv. módosításához fűzött indoklás szerint "az aláírási címpéldányhoz hasonlóan szükséges előírni azt, hogy az ügyvéd által készített aláírás-minta elkészítése során kerüljön sor a személyazonosság ellenőrzésére".

Az ügyvédekről szóló törvény (a továbbiakban: Üt.) 27/B. §-ában foglalt azonosítás során az ügyvéd az érintett fél által a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai valódiságát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaiból elektronikus úton történő adatigényléssel ellenőrzi (Üt. 27/B. § (1) bekezdés b) pont). Az Üt. azonban az elektronikus ellenőrzést nem teszi kötelezővé, az ügyvédeknek kell eldönteni, hogy az egyes esetekben az ellenjegyzéskor a hatósági igazolvány megvizsgálásán túl (Üt. 27. § (1) bekezdés b) pont, valamint a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 3.2. pont) az elektronikus ellenőrzés lefolytatása is szükséges-e az ügyfél személyazonosságának egyértelmű megállapításához.

A Módtv. és az Üt. vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján nem egyértelmű, hogy a Gt. és a Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos szabályai a személyazonosság elektronikus ellenőrzését, azaz az Üt. 27/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást kötelezően előírják-e, hiszen az Üt. hivatkozott bekezdése szerinti azonosítás csupán lehetőség az ügyvédek számára.

Az Üt. 27/B. §-ra hivatkozással tehát nem mellőzhető a JÜB ellenőrzés és a 2/2007. (XI. 19) MÜK Szabályzat 3.2. pont szerint elektronikus ellenőrzés lefolytatása is szükséges.

Új cégjogi törvények
2012.01.09.
A Magyar Közlönyből már megismerhetők a karácsonyi törvényalkotás révén hatálybalépő, vagy közzétettt jogszabályok. Íme néhány új norma:

- 2011. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
Megjelent: MK 2011/164. (XII. 30.) Hatályos: 2012. 01. 01., 2012. 01. 02., 2012. 03. 01., 2012. 07. 01., 2013. 02. 01.

- 38/2011. (XII. 29.) KIM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet és a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosításáról
Megjelent: MK 2011/163. (XII. 29.) Hatályos: 2012. 01. 01.

- 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
Megjelent: MK 2011/164. (XII. 30.) Hatályos: 2012. 01. 01.


Ügyvédi kamarai tájékoztatás a 2012-től kötelező energetikai tanúsítványról
2011.12.19.
Az új esztendő első napján hatályba lépő 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezik az ún. "energia tanúsítvány" szükségességéről. Kérdés, ha az adott átruházáshoz szükséges az energia tanúsítvány elkészítése - amit a tulajdonosnak kell elkészíttetni -, de az nem áll rendelkezésre, az ügyvéd egyáltalán elkészítheti-e a szerződést tekintetttel az ellenjegyzésnél elvárt azon követelményre, mely szerint "az okirat megfelel a jogszabályoknak"? Azaz a "megfelelés" feltételezi-e az energetikai tanúsítványt? Más felfogás szerint ez az áru kellékszavatosságához sorolandó és ha ilyen nincs, akkor fel kell hívni a vevő figyelmét, hogy olyan árut vesz, amelyhez ennek tartoznia kellene, valamint, ha ennek ellenére megveszi az ingatlant, akkor ez később az ő költsége lehet.

Az ingatlan-nyilvántartási szekció legutóbbi konferenciáján tisztáztuk a közreműködő helyettes államtitkárral, hogy a tanúsítványt, a szerződés mellékleteként nem kell a földhivatalhoz becsatolni. Nyitva maradt azonban az a kérdés, hogy a szerződés készítésénél az ügyvédet milyen tájékoztatási kötelezettség terheli? A rendelet 3. § (3) bekezdése szerint "Ellenérték fejében történő tulajdonjog-átruházás, vagy bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja."

Az idézett jogszabályhely nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a tényleges forgalmi viszonyokat, mert általában az eladók, vagy bérbeadók a tanúsítvány beszerzésével nem készülnek fel eladásra, illetve bérbeadásra. Így a szerződés készítésekor az előírt tanúsítványt az eladó, vagy bérbeadó nem tudja átadni - a jogszabálynak megfelelően - a vevőnek, illetve bérlőnek.

Szakmai nézetünk szerint az ügyvédet kizárólag figyelmeztetési kötelezettség terheli, akár adásvételi-, akár bérleti szerződés készítése esetén, és az ügyfelet legalább a tényállásban (megbízólevélben) célszerű az ügyvédnek rögzítenie. Sajnos ezt a nézetet minden ügyvédnek saját kockázati körében kell elbírálnia, így ha lehet - javasoljuk a tanúsítvány beszerezetését.

A tanúsítvány beszerzésének hiányát a jogszabály semmivel sem szankcionálja, a tanúsítvány hiányát legfeljebb a vevő, vagy a bérlő vitathatja, ha a tanúsítvány hiánya az érdekét sérti.


Igazságszolgáltatási szervezeti változások
2011.12.13.
Új elnöke lesz a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúriának. Az új törvény nem teszi lehetővé Baka András számára a pozíció további betöltését. A főbíró 1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, 2008 áprilisa óta bíráskodott a hazai igazságügyi rendszerben. Jelenleg az Európai Unió legfelsőbb bírósági elnökeiből álló nemzetközi szervezet elnöki posztját is betölti. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszűnik. Az új bírói igazgatási szervezet, az Országos Bírói Hivatal élére 9 évre választanak elnököt. E vezető dönthet a bírák és bírósági vezetők személyéről. Hamarosan ki kell neveznie 137 új bírót és két új törvényszéki elnököt. Új állomáshelyre helyeztetheti a bírókat, és a hatékonyságra tekintettel ügyeket is áthelyezhet egy másik bíróságra.


Új adószabályok
2011.11.25.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.

A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabálycsoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.


Új bírósági rendszer
2011.11.15.
Létrehozta az új bíróság szervezetrendszert a Parlament. A bírósági rendszer négyszintű lesz: Kúria (a Legfelsőbb Bíróság a Kúria nevet viseli a jövőben) - ítélőtábla - törvényszék - járásbíróság. A fentieken túl a bírósági szervezeten belül Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik majd különbíróságként. A Kúria elnöke a jövőben minimum 5 éves bírói gyakorlattal rendelkező személy lehet. Megszüntették a büntetőeljárásban a tanú segítőjének intézményét, tehát a kihallgatáskor a jövőben jogi képviselője már nem lehet jelen.
Dr. Nagy Gábor László is előadott a SZIE november 4-i konferenciáján
2011.10.25.
Mindennapi pénzügyeink – SZIE GTK TTI Nyílt nap hallgatóknak, oktatóknak, érdeklődőknek
November 4
8.30-tól 9-ig Érkezés, regisztráció
9.00-9.30-ig Mészáros Aranka: a Pénzpszichológia tantárgy bemutatása
9.30-10.30 János Zsolt vezérigazgató AWD Magyarország KFT : Napjaink egyetemi hallgatói számára legfontosabbnak tartott pénzügyi alapismeretekről dióhéjban
10.30-10.45 szünet
10.45-11.45-ig dr. Nagy László Gábor: A hiányzó láncszem - pénzügyi forgatókönyveink vizsgálata
11.45-12.45 Papszt Kriszta Pénzügyi Tanoda PIQ Koalíció : A diszfinancia megszüntetésének módjai
12.45-13.30 ebéd
13.30-14.00 Pénzügyi tudatosság programok Magyarországon – egy SZIE- hallgató előadása
14.00-15.00-ig Palla Gábor Nemzeti Fejlesztési Bank vezérigazgató helyettese : Amit minden fiatalnak érdemes tudni a bankokról és a bankok működéséről  
-          az egyén, magánszemély, család ideális pénzkezelése, bankkapcsolata(i),
-          buktatók, amikre feltétlenül figyelnünk kell és ezek hatékony kivédése,
-          ajánlások a hatékony pénzügyi modell kialakításához
15.00-15.15 szünet
 15.15-16.45 BÉT Réz Éva elemző, Üzletpolitikai Igazgatóság munkatársa: A tőzsde és ami mögötte van
16.45-17.00-ig zárás
Megtekinthető dr. Buda Béla és dr. Nagy Gábor László beszélgetése a neten
2011.10.12.
2011. szeptember 27-én került sor egy érdekes beszélgetésre, amelyen dr. Buda Béla fővendége dr. Nagy Gábor László volt. Hol tart ma a tranzakcióanalízis? Hogyan hasznosítható életünk eseményeinek megértéséhez és megoldásához? Hogyan használhatják az érdeklődők, és milyen területeken tudja segíteni a szakemberek munkáját? Ezekről a témákról esett szó.

Buda Béla beszélgetőtársai voltak dr. Nagy Gábor Lászlón kívül A játszmák világa című kötet szerzői közül Járó Katalin, Juhász Erzsébet, illetve Magyar Judit és Antal Sándor tranzakcióanalitikus szakemberek.

A felvétel megtekinthető az alábbi helyeken:

http://www.hatterkiado.hu/lelek-kontroll-klub

vagy:


http://vimeo.com/30070362


Finisben a közigazgatási eljárási törvény módosítása
2011.10.11.
A Ket. módosítása a hatósági ellenőrzésre, a végrehajtási eljárásra és az eljárási költségekre vonatkozó szabályokat fogja érinteni, valamint megteremti az anyagi jogi bírságolási rendszer általános eljárási keretszabályait. A Ket.-be építették be az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat is. Az eredeti papír alapú, vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje lesz annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult szerv ügykörén belül, a megszabott alakban készített el és amelyen minősített elektronikus aláírást, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Ez a szabály úttörő jelentőségű és amennyiben hasonló elv fog érvényesülni a magánokiratok esetében is, forradalmasíthatja az ügyvédi okiratszerkesztést és nélkülözhetetlenné teszi az ügyvédeket, mint elektronikus aláírással rendelkező jogi szolgáltatókat, azaz az ügyvéd szerepe az elektronikus ügyintézésben és okiratszerkesztésben növekedhet.


Ügyvédek a közjóért - Magyar Pro Bono Díj 2011.
2011.09.21.
Az \"Ügyvédek a Közjóért - Magyar Pro Bono Díj\"-at a PILnet - Global Network for Public Interest Law - a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen alapítja. Minden évben két díj kerül átadásra: egy ügyvédi iroda, valamint egy ügyvéd részére. A jelölési ív segítségével bármely természetes, vagy jogi személy jelölhet egy vagy több ügyvédi irodát, illetve ügyvédet, akik az elmúlt év során kiemelkedő pro bono tevékenységükkel a közjót szolgálták. További részletek a Kamara honlapján és a Kamara honlapjáról letölthető jelölési íven!

Küldje be Ön is jelölését az év pro bono ügyvédje és ügyvédi irodája díjra 2011. október 1-ig! Postai cím: PILnet Budapest, 1061 Budapest, Paulay Ede utca 50., e-mail: probono@pilnet.org, fax: +36-1-461-5701.


Dr. Nagy Gábor László a Spinozában, szeptember 27-én
2011.09.19.
LÉLEK-Kontroll Klub, szeptember

Időpont, helyszín: Szeptember 27., 19 óra, Spinoza Ház (1074 Budapest, Dob u. 15.)
Buda Béla beszélgetőtársa dr. Nagy Gábor ügyvéd, aki praxisában használja a tranzakcióanalízist, valamint A játszmák világa című kötet szerzői, tranzakcióanalitikus szakemberek

A honlapon is olvasható dr. Nagy Gábor László előadása a HATA konferencián
2011.09.19.
Az ügyvéd az IKEA-generáció esete a devizahitelezéssel témában adott elő és a devizahitelezés kapcsán felmerülő, tranzakciónalaitikusan megközelíthető rejtett tranzakciókat elemezte - nagy sikerrel.
dr. Nagy Gábor László is előad a HATA konferenciáján
2011.09.01.
A MAGYAR TRANZAKCIÓANALITIKUS EGYESÜLET (HATA) fennállásának 20. és Eric Berne születésének 100. évfordulója alkalmából konferenciát rendez.

"Változó világban okénak maradni" címmel

Időpont: 2011. szeptember 17. 9-18 óra között

Helyszín: 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Célunk, hogy bemutassuk, miképpen alkalmazható a tranzakcióanalízis (későbbiekben TA) korunk néhány fontos egyéni és társadalmi problémájának feltárásában és megértésében.

Regisztráció, jelentkezés a délutáni workshopokra: 8.30 - 8.55

Program:
9.00 - 10.20 A Változó világban okénak maradni konferencia megnyitója

levezeti Magyar Judit szervező

Köszöntés

Ács Éva a HATA elnöke, Oláh Attila, az MPT elnöke

Nyitó előadások

Bagdy Emőke: Egészség-boldogságpszichológia és a TA

Járó Katalin - Antal Sándor: a TA Magyarországon - egy szervezet felnőtté válik

10.20-10.30 Kávészünet - a HATA 20 éves kiállítás megtekintése

10.30 -11.30 A TA hozzájárulása a pszichoterápiához- moderátor: Valkai Zsuzsanna

Juhász Erzsébet: A pszichoanalízis és a TA - vitatott viszony

Rosta Teodóra: Paradoxonok és játszmák

Szamosi Judit: Pedofíliáról másképp - a TA tükrében

11.30-12.00 Hozzászólások, vita

12.00-12.15 Kávészünet, a HATA 20 éves kiállítás megtekintése


12.15 – 13.35 A TA a társadalom szolgálatában - moderátor: Antal Sándor

Ács Éva: Kulturális sorskönyv

Magyar Judit - Szabóné Kármán Judit: Értékek, szokások, életprogramok

– a cigányság nemzeti sorskönyvének elemzése

Dávidné B. Hidvégi Julianna: Önkéntesség és TA - kis csodák a KAPU programban

Nagy Gábor: Gazdag ember - szegény ember

13.35 – 14.00 Hozzászólások, vita

14.00 – 15.00 Ebédszünet, a HATA 20 éves kiállítás megtekintése

15.00 - 16.30 Párhuzamos workshopok:

· Antal Sándor: Tanulószervezetek és tranzakcióanalízis. Tanulnak-e azáltal a

szervezetek, hogy egyes tagjai tanulnak?

· Ács Éva: Hiedelmek a devecseri katasztrófával kapcsolatban

· Juhász Erzsébet - Koncz Ilona - Rosta Teodóra: Erőszak áldozatainak sorskönyve, különös tekintettel a menekültekre

· Magyar Judit – Kardos Ferenc: A békés vitarendezés, a mediáció TA-san

· Nábrády Mária: A rakettérzés és a megküzdés kapcsolata

17.00 – 18.00 Könyvbemutató:

"A Játszmák világa - felfedezések a tranzakcióanalízis tájain"

(szerkesztette: Járó Katalin).

A könyvet bemutatja Buda Béla, a könyv szakmai lektora

Részvételi díj: 5.000.-Ft, amelyet egyesületünk számlaszámára: 65100149-11073017

(Monor és vidéke Bank) kérünk befizetni vagy átutalni.

Amennyiben igénylik, a résztvevők 8 óra haladó elméleti képzésről kapnak igazolást.

Kérjük, részvételüket nevük, elérhetőségük (cím, e-mail, telefon) megadásával jelezzék

a következő villámposta-címen: magyarjudit@digikabel.hu


Megjelent dr. Nagy Gábor László új cikke a Mindennapi Pszichológia legfrissebb számában
2011.08.18.
A Mindennapi Pszichológia 2011/4-es, augusztusi számában dr. Nagy Gábor László ügyvéd válóperes tapasztalatairól számol be, amikor tranzakcióanalitikus szempontokból mutat be folyamatokat a Nem mindig a másik a hibááás... cimű írásában. A cikk olvasható a honlap Bemutatkozás rovatában
Törvénykezési szünet a bíróságokon
2011.07.08.
Törvénykezési szünet lesz 2011. július 18-tól augusztus 19-ig. A nyári törvénykezési szünetben a bíróságok a soron kívüli ügyek intézéséhez szükséges ügyeleti, készenléti szolgálatot tartanak. A szünet ideje alatt a félfogadás változatlan, a kezelőirodák azonban minden ügyszakban csökkentett létszámban végzik munkájukat. A törvénykezési szünetben a kerületi bíróságokon és a Fővárosi Bíróságon is minden ügyszakban bírói ügyeletet tartanak. A kezelőirodák nyitva tartásáról és az egyéb tudnivalókról érdemes az adott bíróságon előzetesen tájékozódni.

Mivel július 15-e a bírósági dolgozók napja, ez a nap a bírósági dolgozók számára munkaszüneti nap. Így gyakorlatilag a bírósági ítélkező munka július 14-én zárul és augusztus 22-én kezdődik újra. A polgári perrendtartás vonatkozó szabályai:
"104/A. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet). Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A 103. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni,
a) ha törvény valamely eljárásra, vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő;
b) az előzetes bizonyításra;
c) a végrehajtási perekre;
d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy
e) ha törvény azt kizárja.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külön törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha külön törvény így rendelkezik.
(4) A (2) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell."


Megjelent dr. Nagy Gábor Lászlónak egy interjúja a Mindennapi Pszichológia legfrissebb számában
2011.06.22.
A Mindennapi Pszichológia 2011/3-as, legfrissebb száma tematikus szám. Központi témája a sors vagy szabad akarat és a hazai tranzakcióanalitikusok publikáltak benne. Dr. Nagy Gábor László ügyvéd, aki 2003 óta foglalkozik a pszichológia ezen irányzatával, egy interjút készített Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel "Sorsom ellenére..." címmel. Az interjút a honlap Bemutatkozás rovatában olvashatják.
A kártérítés és a perköltség összegének minősítése az Eva tv. alapján
2011.06.06.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) 6.§ (2) bekezdése alapján bevételnek minősül a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni értéknek minősül különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

Az Eva tv. 6.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint ugyanakkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül bevételnek az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot).

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az evás egyéni vállalkozó javára megítélt kártérítés és annak kamatának összege az Eva tv. 6.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján bevételnek minősül, ugyanakkor a megtérített perköltség összege adózónál nem minősül bevételnek az Eva tv. 6.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján, mivel nem taxatív felsorolásról van szó és a perköltség összegének megtérítése nem tekinthető a tevékenység ellenértékének.


Nagy sikerű előadást tartott dr. Nagy Gábor László a Magyar Pszichológiai Társaság naggyűlésén
2011.05.31.
A Magyar Pszichológiai Társaság idén Budapesten tartotta nagygyűlését. Május 27-én került sor a tranzakcióanalitikusok kerekasztal - előadásaira, melynek keretében dr. Nagy Gábor László ügyvéd - aki Ács Áva tranzakcióanalitikus-szakpszichológus csoportjában képződik -, nagy sikerű előadást tartott "Gazdag ember - szegény ember - pénzügyi forgatókönyvek egy ügyvéd-tranzakcióanalitikus szemével" címmel.

Az előadás szövege olvasható a honlap "Bemutatkozás - publikációk" rovatában.
Ügyvédeket érintő, új bírósági határozatok
2011.04.13.
A 66. szám alatt közölt jogeset szerint ha az ügyvéd a megbízási szerződésben kikötött "sikerdíjához" azért nem jut hozzá, mert az eredmény a megbízási szerződés megbízó részéről történt önkényes felmondása után következett be, a megbízottat a sikerdíj kártérítés címén megilleti.

A 69. számú döntvény szerint a kirendelt védő nem tekinthető egyéb közfeladatot ellátó személynek, ezért a nyomozó hatóság adatkezelőként nem kötelezhető az Avtv. 19. § (4) bekezdése alapján a kirendelt védő nevének és kirendelési számának, mint közérdekből nyilvános adatnak a kiadására.

A 71. számú jogeset szerint pedig a polgári eljárásban a gazdasági társaság meghatalmazottjaként szereplő ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében utóbb bekövetkezett változás miatt.


Az Alkotmánybíróság az ügyvédi titokról
2011.04.04.
Egy korábbi büntetőügy terheltje a Fővárosi Bíróság és a Legfőbb Ügyészség alperesek elleni, személyhez fűződő jogai megsértése miatti perében indítványozta az ügy egyik védőjének tanúkénti meghallgatását. A perbíróság (Fejér Megyei Bíróság) a pert felfüggesztette és kezdeményezte az Üt. 8. § (3) bekezdés második mondata alkotmányellenességének vizsgálatát. (Az olyan tényről és adatról, amelyről, mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.) Ez ugyan a Be-ben is abszolút tilalom, de az indítványozó bíróság szerint nincs összhangban a Pp. 170. § c) pontjával, amely szerint a tanúvallomást megtagadhatja: az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette. Az indítványozó szerint az ügyvédi titokra vonatkozó törvényi szabály sérti ezt meghaladóan az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében rögzített "bíróság előtti egyenlőség elvét", továbbá az igazságos tárgyaláshoz való jogot. Mindez a titokgazda önrendelkezési jogával és az alaptörvény 54 §. (1) bekezdésével is ellentétes, mert akadályozza a "személyét érintő tényekről és adatokról való rendelkezés szabadságát". Az AB nem osztotta az indítványozó érvelését. Rámutatott arra, hogy a védő titoktartási kötelezettsége a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog - mint alkotmányos jogok - érvényesülését segíti elő. Korábbi határozataival összhangban kifejtette, hogy a védő önálló eljárási státuszából következik, hogy a titoktartási kötelezettsége nem lehet a terhelt akaratának függvénye. Az nem vitás, hogy a peres felek rendelkezési joga az önrendelkezési jog szerves részét képezi. Ennek az önrendelkezési jognak azonban a védő tanúvallomásra kötelezésének törvényi tilalma a szükséges és egyben elégséges korlátja. Kiemelte, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség fenntartásához nagyobb érdek fűződik, mint a bizonyítási eszközök körének kibővítéséhez. Az ügyvéd a Pp. 170. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor sem hallgatható ki olyan tényről vagy adatról, melyről védőként szerzett tudomást. (A Békés Megyei Ügyvédi Kamara hírlevele alapján.)

Változik a határidő-számítás a közigazgatási eljárásokban
2011.01.26.
A 2010. évi CLII. törvény (MK 192. sz.) a közigazgatási hatósági eljárásokban - a hatálybalépést követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban - a munkapos számítás helyett visszatér a naptári napban való határidő-számításra. Az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A törvényjavaslatban a fentiektől eltérő mértékű (például kettő vagy harminc munkanapos) eljárási határidőket is értelemszerűen módosították, illetve a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében - tekintettel arra, hogy ez a megoldás mind a hatóságoknak, mind az ügyfeleknek kényelmesebb - a hatvan napos határidők helyett például két hónap, a kilencven napos határid ők helyett pedig három hónapot állapítottak meg. A törvény a tíz napos és annál hosszabb határidők esetén a határidőket - lehetőség szerint - öttel osztható módon állapította meg.

Nem minden esetben tér azonban vissza a szabályozás a naptári napokban való határidő-számításra! A privilegizált eljárások (például az adóigazgatási eljárás) esetében sem, mivel ebben a körben több esetben a Ket.-től szinte teljes mértékben eltérő rezsim jött létre, ennek megbontására pedig nem feltétlenül van kiemelkedő szükség. Az eljárási határidők mértékét és számításának módját emellett gyakran a közösségi joganyag is determinálja, amely szintén a Ket. szabályaitól való eltérést eredményezhet. Így néhány törvényben a közösségi jog előírása miatt marad meg a munkanapban számított határidő. A törvényszöveg itt, vagy a Magyar Közlönyben tekinthető meg.
A Társasházi törvény változásai
2011.01.26.
Karácsony előtt módosult a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (T/1812.). Főbb változások: A módosítás tucatnyi, a társasház számviteli, szervezeti rendjét és az ellenőrzést érintp módosítást hozott. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek használata módjának megváltoztatásához nem szükséges a társasház hozzájáruló nyilatkozata. Ugyanakkor a társasház a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni. A közgyűlés a lakhatás nyugalma - így különösen a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében - az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló, vagy tiltó határozatot is hozhat, amelynek azonban tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és indokolását.

A korábbi hat hónapnak megfelelő hátralék helyett már a három hónapnak megfelelő hátralék esetén lehetővé teszi az adós ingatlan-tulajdonára történő jelzálogjog bejegyzést és ennek ismétlését.

A közgyűlés összehívására vonatkozó 15 és 8 napos határidők - közös képviselők és számvizsgáló bizottságok kifejezett kérésére - 30 és 15 napra módosulnak.

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke a nem fizető tulajdonostársakkal kapcsolatosan hatékonyabban és gyorsabban léphetnek fel bizonyos szolgáltatási díjhátralékok esetében is. A törvény kiegészíti az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt (Inytv.) egy új 34/A. §-sal annak érdekében, hogy a jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem - ha a benyújtott okirat nem tartalmazza a személyi azonosítót - hivatalból pótolható és ez által a kérelem teljesíthető. Ezt a rendelkezést a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Változások a Földhivatalok elnevezésében és számlaszámaiban
2011.01.26.
A 2010. évi CXXVI. törvény megváltoztatta a fővárosi-, illetve megyei földhivatalok elnevezését. 2011. január 1-től a Fővárosi Földhivatal elnevezése és új számlaszáma: Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala (bevételi számlaszám: 10023002-00301208-00000000). A megyei földhivatalok új elnevezését és számlaszámait tartalmazó dokumentum a www.foldhivatal.hu oldalról letölthető.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Jogegységi Tanácsának határozata
2011.01.18.
A közhasznú társadalmi szervezet legfõbb szerve nem minõsül vezetõ szervnek. Ebbõl következõen a legfõbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezetõ szerv elnöke vagy tagja és a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya.
A vezetõ szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelõ szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet.
A társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek.
A haszonélvező mindenkivel szemben elsőbbséget élvez - a Legfelsőbb Bíróság döntése
2010.12.09.
A haszonélvezővel szemben mindenki mást - ideértve a tulajdonost is - negatív kötelezettség terhel, azaz tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a haszonélvezetből eredő jogok gyakorlását akadályozza vagy veszélyezteti - állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a haszonélvezeti jog olyan személyhez kötött használati jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában álló dolgot - rendeltetésének megfelelően - birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. A haszonélvezet abszolút szerkezetű jog. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezővel szemben mindenki mást negatív kötelezettség terhel: tartózkodnia kell attól, hogy a haszonélvezet tárgyára olyan behatást gyakoroljon, amely a haszonélvezetből eredő jogok gyakorlását akadályozza, vagy veszélyezteti. Ez a negatív kötelezettség terheli magát a tulajdonost is, azaz a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező az ő dolgán gyakorolja jogait. A haszonélvezet egyben hatalmat is jelent: a haszonélvezőnek közvetlenül a törvényből eredő, más személytől nem függő jogát a dolog birtoklására és hasznosítására. (BH2010. 147).

A haszonélvezettel összefüggésben fontos tudni azt is, hogy a szerződéssel alapított haszonélvezeti jog bírósági döntéssel nem szüntethető meg, azaz a haszonélvezet megszüntetése nem kényszeríthető ki. Erre kizárólag a felek közös megegyezésével kerülhet sor. Más a helyzet az özvegyi joggal. A Ptk. szerint ugyanis az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ez a haszonélvezet ugyancsak holtig tartó haszonélvezetnek minősül, de ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, akkor a haszonélvezeti joga a törvény erejénél fogva megszűnik. Az özvegyi jog esetében azonban lehetőség van a haszonélvezet korlátozására, illetve annak megváltására. A haszonélvezetének korlátozását ellenben csak a leszármazók kérhetik, ők viszont időkorlát nélkül, azaz bármikor. A korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind pedig az örökösök kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását a haszonélvező által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra vonatkozó haszonélvezet kivételével. A megváltást azonban csak a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában pedig az öröklés megnyílásától számított egy éven belül lehet a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kérni.

A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási jogegységi határozata
2010.11.17.
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási
Kollégiumának vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ
jogegységi határozatot:
I. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per felperese – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
33/C. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán – az önkormányzat képviselõ-testülete.
II. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben a bíróság a polgármester tisztségébõl történõ felfüggesztésérõl
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 156. §-ában foglaltak megfelelõ alkalmazásával hozhat
határozatot.
III. A bíróságnak a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben vizsgálnia kell az eljáró személyek képviseleti
jogosultságát, továbbá, hogy a képviselõ-testület hozott-e minõsített többséggel határozatot a kereset benyújtásáról.
IV. A polgármesteri tisztség megszüntetésérõl hozott döntésnél a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy kisebb súlyú,
jelentéktelen és a demokratikus, önkormányzati típusú helyi hatalomgyakorlást nem veszélyeztetõ törvénysértések,
mulasztások állapíthatók-e meg, vagy a polgármester sorozatos törvénysértõ tevékenységével, illetve mulasztásával
okozott-e az önkormányzatnak súlyos vagyoni vagy egyéb hátrányt.
V. A polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereset alapjául szolgáló képviselõ-testületi határozatban megjelölt
törvénysértések, mulasztások köre az eljárás során kizárólag újabb, minõsített többséggel hozott határozat alapján
terjeszthetõ ki. A kiterjesztésre a képviseletet ellátó személy önállóan nem jogosult.
dr. Nagy Gábor László ügyvédet az InfoPark Alapítvány kurátorává választották
2010.11.11.
Az ügyvéd részt vett már az InfoPark Alapítvány első, alapítás - korabeli kuratóriumában is, 2001-2004 között és most ismét felkérték erre a tisztségre, melyet örömmel vállalt. Az Alapítvány informatikai, infokommunikációs, műszaki - természettudományos kutatásokat, fejlesztéseket, feltörekvő, kezdő cégeket támogat. Kuratóriumi elnöke dr. Mezey Barna, az ELTE Rektora.
A Legfelsõbb Bíróság 1/2010. (XI. 8.) közigazgatási polgári jogegységi határozata
2010.11.09.
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának
vezetõje által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következõ
jogegységi határozatot:
1. A keresetlevélnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. §-a alapján való
elutasítása esetén, a Pp. 132. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a keresetlevél beadásához fûzõdõ jogi hatályok
fennmaradásához az újra benyújtott beadványt (és annak pótlólag elõterjesztett mellékleteit) az elutasított
keresetlevéllel és annak mellékleteivel együtt kell értékelni.
2. A Pp. 132. § (1) bekezdésének alkalmazásához elegendõ, ha – a hiányzó tartalmi kellékek, illetve mellékletek pótlása
mellett – a beadvány tartalmából kiderül, hogy az ismételt benyújtásra az elutasítással összefüggésben, a keresetlevél
jogi hatályainak fennmaradása érdekében került sor.
Megjelent dr. Nagy Gábor László új cikke a Pesti Ügyvédben
2010.10.25.
Partner vagy ellenfél címen megjelent dr. Nagy Gábor László írása a Budapesti Ügyvédi Kamara lapjában, a Pesti Ügyvéd 2010 októberi számában. Az írás a honlap Bemutatkozás menüpontja alatt is olvasható.
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága 4/2010. (X. 20.) közigazgatási jogegységi határozata
2010.10.21.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási
Kollégiumának vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ:
jogegységi határozatot:
1. Ügyféli jogállás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdésében írt
társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: társadalmi szervezetek) azokban a környezetvédelmi közigazgatási
hatósági ügyekben illeti meg, amelyekben a környezetvédelmi hatóság ügydöntõ hatóságként jár el, illetõleg azokban
az egyéb közigazgatási hatósági ügyekben, amelyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi
szakhatósági közremûködését írja elõ.
2. A közigazgatási perekben a társadalmi szervezetek perindítási jogát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény (Pp.) 327. § (1) bekezdése, kereshetõségi jogát a környezetvédelmi hatóság ügydöntõ vagy szakhatósági
eljárása határozza meg.
3. A közigazgatási perbe történõ beavatkozáshoz szükséges jogi érdekeket a Pp. 54. § (1) bekezdése alapján a konkrét
hatásterületi érintettség és a mûködésben fennálló érdekeltség alapozza meg. A beavatkozás lehetõsége nem függ
attól, hogy a társadalmi szervezet a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként ténylegesen részt vett-e.
4. Az 1/2004. KJE számú jogegységi határozat e jogegységi határozat közzététele napjától nem alkalmazható.
Módosul a hagyatéki eljárás
2010.10.14.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvényt módosító javaslatot nyújtott be a hagyatéki eljárással kapcsolatban. A javaslat szerint, amennyiben a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van, akkor a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet el. Új szabály lesz, hogy a termőföldeket, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket felajánlhatják az államnak. Ebben az esetben nem kell várni az állam elfogadó nyilatkozatára, mivel azt a közjegyző automatikusan elfogadottnak tekinti, ajándékozás jogcímmel adja át az államnak a felajánlott vagyont.
Az Alkotmánybíróság társadalombiztosítási ügyben hozott határozata
2010.09.27.
Az Alkotmánybíróság 170/2010. (IX. 23.) AB határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
meghozta a következõ
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54. §
(1) bekezdésének a „ , korábbi házasságból, élettársi együttélésbõl származó” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt
a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54. § (1) bekezdése a következõ szöveggel marad
hatályban:
„54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élõk egy
háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülõje haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz
szükséges szolgálati idõt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.”
23096 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 149. szám
2. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § f) pontja, valamint
54. § (1) bekezdésének egésze és (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Szigorodtak a gépjármű adásvételek formai kellékei
2010.08.11.
Megváltozott a gépjármű adás-vételi szerződés tartalmi követelménye 2010. július 1-től.

2010 július 1-től az autó adás-vételi szerződés csak teljes, bizonyító erejű magánokirat lehet, ugyanis a tulajdonjog-változást a közúti közlekedés nyilvántartásba csak ilyen irattal vezetik át. Ennek megfelelően mostantól a gépjármű adásvételi szerződésnek meghatározott adatokat mindenképpen tartalmaznia kell.

A szerződés kötelező adattartalmi elemeinek hiányában nem lehet:

átvezetni a tulajdonjogot
kiadni az új törzskönyvet
kiadni az új forgalmi engedélyt

A hiányzó, vagy hiányos magánokirat esetében az okmányirodának el kell utasítani a tulajdonjog átvezetés iránti kérelmet, felszólítja az ügyfelet a hiányzió okirat pótlására és felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes ügyintézés következményeire.

Az új szerződésekhez minta letölthető - szerkeszthető formában - a Közigazgatásai és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala oldaláról.

Weboldal: Develon Informatika